most ez mi, most mégis ez mi, ez semmi, ez mi ez, semmi ez, semmi, ez.

talán ez, talán az

semmi

miért kell ez? 

semmiért

mi értelme van?

semmi.

fekszem itt a sötétben, a laptopom világít csak, a lelkem kihunyt, nincs semmi fény, csak ez a szar kis képernyő, ahol tudnánk beszélni, de még ez sem.

betakarózok, három takaróm van, az egyiken nincs huzat, de jó az illata, betakarózom, mert fázom a világban.

álltam a zebránál a tömegben és egyedül voltam.

ültem a metrón és céltalan voltam.

beszéltek hozzám és nem akartam hallani.

láttam a semmit, de nem akarom látni.

fáj a gyomrom, mindjárt kimászik belőle valami.

fáj a fejem, kaparja a koponyám valami. (én úgyis tudom, hogy mi)

fáj mindenem, fáj, a szótlanság is fáj, a semmi is fáj

minden fáj most.