örökre szívembe zártalak,
belezártalak a nagy sötétségbe,
neked már nem jön fel ez a nap,
csak ülni fogsz velem a jó meleg vérben
kihúzod ott a háborútkat, a megszokott világ végét,
a nyári pulóver akciókat és a világ békét
mer’ én amíg meg nem halok, te mindig ott leszel,
mer’ én téged
nem vicc tényleg, kicsit szokni kell,
hogy
örökre szívembe zártalak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése