Sokat görcsölök a dolgokon. Régebben jobban le tudtam küzdeni azt, hogy foglalkozzak a körülöttem történő mindenséggel, de úgy érzem gyengülök. Csak olvasom, amit írnak, nem tudok rá reagálni. Csak nézem az eseményt és nem értem... Olymindegy.
Miért foglalkoztat az, aminek nem kellene? Miért mindig olyankor történnek hülye dolgok, amikor abszolút semmi szükségem rá? Miért nem úgy foglalkoznak velem az emberek, ahogy kellene? Miért őrült meg mindenki?
El akarok tűnni.
Csak el akarok tűnni innen.
Csak el akarok tűnni és egyedül lenni, és nagy papírpohárból fél liter kávét szürcsölgetni London utcáit járva. Csak sétálni egész álló nap, nem törődni semmivel, mosolyogni az emberekre, szóbaállni ismeretlenekkel, kicsit törni az angolt, beülni egy étterembe ebédelni, este hazaérni egy szállodába, ahol forró fürdő után rendelhetek a helyes pincérfiútól egy üveg merlotot és csöndesen, olvasgatás közben elfogyasztanám, majd elaludnék.
Szép álmok. Majd egyszer, ha sok időm lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése