2016. március 22., kedd

az életem (sosem fejezem be)

majdnem szűrőig szívott cigaretták
fél üveg fehérborok
reggeli duplakávék
felemás zoknik
elszakadt hajgumik
egy fekete szöszös szövetkabát
puha pulóverek
a hideg kezem, mert fázom az életben, eltűnt a melegségem
4 kiló felesleg rajtam
telefirkált füzetek
a szabadság híd
a duna part
a félig halott orchidea az asztalomon
kókuszos tusfürdők
a szemem, amitől néha megriadok, hogy milyen üres
a metróhuzat
a villamos szele
500MB mobilinternet
fekete csizmák
egy kék, törött bőrönd
meg nem érkezett levelek
ki nem mondott őszinteség
meg nem tett lépések
megtett lépésel
elkapott pillantások
nyugtalan alvások
két doboz a szekrény tetején
színházjegyek a fiókomban
matematikafeladatok zöld cetliken
a világ végére tartó gondolataim
egy kupac olvasatlan könyv a polcon
várakozás, hogy rám szakadjon a plafon
várakozás, hogy valahogy beleessek a dunába
a gondolat, hogy mi van, ha holnap reggel elüt a villamos
az érzés, hogy valami nem jó
de tudom, hogy minden jó
mindennek annak kell lennie
hogy nem tudok menekülni, pedig akarok
hogy nem akarok menekülni, pedig tudnék
meg ilyen össze meg vissza minden



ez mind az, kicsit én, kicsit nem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése