És estére oly' nehéz lesz, ami oly' könnyű volt még a reggeli szememmel... Nem is mondok semmit, csak alszok, és kifejezetten nem akarok álmodni. (Kérlek Kedves, ne küldd az álommanót!) 

Olyan könnyű alvást akarok, mint amilyen könnyed voltam reggel. Nem akarom már ezt a súlyt cipelni magammal tovább... Elengedhetnénk? Kérlek... Tegyük meg. Vagy csak próbáljuk meg. És ha nem lesz ott mindenhol, akkor talán még könnyebb leszek én is. Elég terhet cipelek, ezt már ledobnám...

És én sem leszek halott, és te sem tudod előre... (Ez nem így van, de én így akarom)